top of page
Image by Patrick Fore
Dr. Csanádi Krisztián ügyvédi iroda logója

Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Mi az a visszterhes vagyonátruházási illeték? – Amit 2025-ben tudni érdemes

Az ingatlanvásárlás során nemcsak az adásvételi szerződés megkötése, hanem az azt követő adózási kötelezettségek is fontos mérföldkövet jelentenek. Ezek közül kiemelkedik a visszterhes vagyonátruházási illeték, amelyet minden olyan vagyonszerzés után meg kell fizetni, amely nem tartozik az öröklési vagy ajándékozási illeték hatálya alá.

Jogászként rendszeresen találkozom olyan ügyfelekkel, akik nem is sejtik, hogy a vásárlás után – akár ingatlan, gépjármű vagy más nagy értékű vagyontárgy megszerzése esetén – milyen kötelezettségek terhelik őket. Célom az alábbiakban, hogy érthetően, mégis szakmai alapossággal mutassam be a 2025. január 1-jétől hatályos szabályozást.

Milyen ügyletekre terjed ki az illeték?

A visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése főként az alábbi esetekben merül fel:

  • Ingatlan vagy gépjármű (illetve pótkocsi) adásvétele

  • Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet, használat joga) megszerzése

  • Lakástulajdon cseréje vagy vásárlása, akár önkormányzati bérlakás fejében

  • Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések

  • Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló üzletrész megszerzése

Fontos: az illeték tárgya nemcsak maga az ingatlan vagy gépjármű lehet, hanem a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog is. Ezek megítélése során a NAV mindig a forgalmi érték alapján állapítja meg az illeték mértékét.

Mennyi az illeték mértéke?

A jelenlegi szabályozás alapján:

  • Az általános illetékmérték 4%, de lakóingatlan esetén 1 milliárd forintig 4%, az ezt meghaladó értékre 2%.

  • Az illeték összege azonban lakásonként legfeljebb 200 millió forint lehet.

  • Haszonélvezeti vagy használati joggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonos az értékarányosan csökkentett összeg után fizet.

Ki fizeti az illetéket?

Az illetéket főszabály szerint a vagyonszerző fél köteles megfizetni. Kivételes esetekben – például belterületbe vont ingatlan vagy kapcsolt vállalkozás közötti átruházás esetén – az illetékkötelezett az eladó is lehet.

Mikor keletkezik az illetékfizetési kötelezettség?

A kötelezettség jellemzően:

  • az adásvételi szerződés aláírásának napján,

  • árverés esetén az árverés napján,

  • hatósági határozat alapján történő szerzés esetén a határozat jogerőre emelkedésével,

  • hatósági engedélyhez kötött ügyleteknél az utolsó jóváhagyás napján keletkezik.

Vannak-e mentességek vagy kedvezmények?

Igen. Az illetéktörvény (Itv.) számos személyes és tárgyi illetékmentességet, illetve kedvezményt tartalmaz, például:

  • CSOK Plusz vagy egyéb otthonteremtési támogatás igénybevétele esetén

  • Lakáscserénél a kisebb értékű ingatlan javára fennálló értékkülönbözet után

  • Első lakásvásárlók számára

  • Cserét pótló vétel esetén (az eladás és a vásárlás időpontjának egyeztetésével)

  • Egyenes ági rokonok, illetve házastársak közötti tranzakcióknál

Fontos tudni, hogy ezek nem automatikusak, azokat kérelmezni kell, és a NAV minden esetben dokumentumokat kérhet be az igazoláshoz.

Mire figyeljünk különösen?

  • Az illetékfizetés elmaradása késedelmi pótlékot és bírságot vonhat maga után.

  • Az illeték alapja nem csökkenthető a vagyontárgyra felvett hitel összegével, kivéve, ha azt külön jogszabály megengedi.

  • Lakáscsere vagy cserepótló vétel esetén mindig kérjünk szakértő segítséget a dokumentumok előkészítéséhez.

Összefoglalás

A visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettsége nem csupán adminisztratív kérdés, hanem gyakran komoly pénzügyi következményekkel járó kötelezettség. Egy jól megfogalmazott adásvételi vagy csereügylet, valamint a kapcsolódó jogi nyilatkozatok időben történő összeállítása nemcsak illetékmegtakarítást, hanem jogi biztonságot is eredményezhet.

Amennyiben Ön ingatlant vásárolna, örökölne, vagy jogi tanácsra van szüksége bármilyen vagyonszerzési ügylet kapcsán, keressen bizalommal. Ügyvédi praxisomban kiemelten kezelem a vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos eljárásokat – ügyfeleim számára nemcsak jogi képviseletet, hanem praktikus megoldásokat is kínálok.

Elérhetőség

Cím

6720 Szeged

Kárász utca 8. II/6

Kapcsolat

+3670-361-5965

iroda@drcsanadi.com

Ügyfélfogadás

A teljes ügyvédi titoktartás és a diszkréció garantálhatósága okán kizárólag előzetes egyeztetés alapján történik az ügyfélfogadás.

Ezt a honlapot Dr. Csanádi Krisztián, a Szegedi Ügyvédi Kamarában (6722 Szeged, Gutenberg u. 4,) bejegyzett (KASZ: 36080620) egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Szegedi Ügyvédi Kamara honlapja: https://szegediugyvedikamara.hu/.  Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.

Ügyvédi iroda belső tere – adózási és jogi tanácsadás
Dr. Csanádi Krisztián ügyvéd portréja – visszterhes vagyonátruházási illeték szakértő Szegeden

Dr. Csanádi Krisztián

 

+3670-361-5965

iroda@drcsanadi.com

bottom of page