A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok a magyar büntetőjogban

A büntetőjogban kiemelt jelentősége van annak, ha egy személy nem először követ el bűncselekményt, hanem korábbi ítéletei után újabb bűntettet hajt végre. A visszaesés ugyanis súlyosító körülmény, amely a kiszabott büntetés mértékére közvetlen hatással van. A Büntető Törvénykönyv 89–90. §-ai részletesen szabályozzák, hogyan kell a bíróságnak eljárnia a különös visszaeső, a többszörös visszaeső és az erőszakos többszörös visszaeső esetében.

​

Mi a különös és a többszörös visszaesés?

• Különös visszaeső az, aki korábban szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és a büntetés letöltése után újabb szándékos bűncselekményt követ el.

• Többszörös visszaeső az, aki már legalább két alkalommal volt elítélve szándékos bűncselekmény miatt, és ismét bűncselekményt követ el.

Ezekben az esetekben a Btk. 89. § (1) szerint a büntetési tétel felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de legfeljebb 25 év lehet.

Fontos szabály, hogy az ilyen esetekben a bíróság a büntetést csak különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásakor enyhítheti. Ez azt jelenti, hogy a visszaesőkkel szemben általában szigorúbb büntetési politika érvényesül.

​

Mikor nem alkalmazható a szigorítás?

A törvény védi az elítéltet a kettős súlyosítástól. Ezért a 89. § (3) kimondja: a büntetési tétel felső határának felemelése nem alkalmazható, ha a Különös Rész már önmagában is súlyosabban minősíti a visszaesőként elkövetett bűncselekményt.

 

Az erőszakos többszörös visszaeső

A legszigorúbb rendelkezések az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkoznak. Ez olyan személy, aki egymást követően több, erőszakos jellegű szándékos bűncselekményt követ el.

• A 90. § (2) értelmében a büntetési tétel felső határa az alapul szolgáló bűncselekményhez képest kétszeresére emelkedik.

• Ha ez meghaladná a 20 évet, vagy a bűncselekmény amúgy is életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, a bíróság kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztést szab ki.

• Enyhítésnek szinte nincs helye: a 90. § (3) szerint az erőszakos többszörös visszaeső büntetése nem enyhíthető, kivéve, ha az Általános Rész kifejezetten lehetőséget ad korlátlan enyhítésre.

 

Mit jelent ez az elkövető és a védelem szempontjából?

A visszaesés szabályai rendkívül szigorúak, és sok esetben az elkövető mozgásterét minimálisra csökkentik. A bíróság ilyenkor kötött pályán mozog, hiszen a törvény szigorú előírásokhoz köti a büntetés mértékét.

A védőügyvéd szerepe ezért kiemelkedő:

• vizsgálja, hogy valóban fennállnak-e a visszaesés jogszabályi feltételei,

• rámutathat, ha a vád tévesen alkalmazza a szigorúbb minősítést,

• és mindent megtesz azért, hogy a bíróság a lehető legenyhébb keretek között maradjon.

 

Összegzés

A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesés jogkövetkezményei a büntetőjog legszigorúbb esetei közé tartoznak. A büntetési tételek felső határának emelése, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabása egyértelmű jelzés: a törvény különösen szigorúan lép fel azokkal szemben, akik ismételten bűncselekményeket követnek el. Megfelelő ügyvédi védelem nélkül azonban az elítélt könnyen elveszítheti a számára még nyitva álló enyhítési lehetőségeket.