Tevékeny megbánás a büntetőjogban – mikor mentesülhet az elkövető a büntetés alól?

A magyar büntetőjog lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos esetekben az elkövető – ha beismeri tettét és jóváteszi az okozott sérelmet – elkerülje a büntetőjogi felelősségre vonást. Ezt nevezzük tevékeny megbánásnak, amely nemcsak az igazságszolgáltatás tehermentesítését szolgálja, hanem a sértett kárpótlását és a társadalmi jóvátétel érvényesülését is.

Mit jelent a tevékeny megbánás?

A tevékeny megbánás a büntetőeljárás egyes szakaszaiban alkalmazható olyan jogintézmény, amely lehetőséget ad az elkövetőnek arra, hogy büntetlenséget élvezzen, vagy enyhébb büntetésben részesüljön, amennyiben:

• beismeri a bűncselekmény elkövetését,

• és a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátételt nyújt.

A jóvátétel történhet közvetítői eljárás keretében, de akkor is alkalmazható a szabály, ha a megegyezés ugyan korábban jött létre, de a közvetítői eljárás során ezt jóváhagyják.

Milyen bűncselekményeknél alkalmazható?

A Btk. 29. § értelmében tevékeny megbánás korlátozott körben alkalmazható, mégpedig az alábbi bűncselekménytípusok esetén:

• élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények,

• emberi szabadság elleni bűncselekmények,

• emberi méltóság és alapvető jogok elleni bűncselekmények,

• közlekedési bűncselekmények,

• vagyon elleni bűncselekmények,

• szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények.

További feltétel, hogy ezek legfeljebb:

• három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségek vagy bűntettek legyenek, ha a cél a büntethetőség megszüntetése, vagy

• öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűntettek, ha csak enyhítésről van szó.

Milyen eredménye lehet?

1. Nem kerül sor büntetésre

Amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, az elkövető egyáltalán nem büntethető. Ezt az ügyészség vagy a bíróság megszüntető határozattal állapítja meg.

2. Korlátlan enyhítés

Ha a tevékeny megbánás feltételei adottak, de a büntetés bizonyos céljai miatt azt nem lehet teljesen mellőzni (pl. eltiltás szükséges), akkor is sor kerülhet korlátlan büntetésenyhítésre.

Ebben az esetben kizárólag:

• foglalkozástól eltiltás,

• járművezetéstől eltiltás,

• kitiltás, vagy

• sportrendezvények látogatásától eltiltás

szabható ki.

Milyen kizáró okok esetén nem alkalmazható?

A jogalkotó kizár bizonyos súlyosabb élethelyzeteket, amikor a tevékeny megbánás nem alkalmazható. Ezek az alábbiak:

• többszörös vagy különös visszaeső az elkövető,

• a bűncselekmény bűnszervezetben történt,

• a cselekmény halált okozott,

• az elkövető korábban már hasonló kedvezményben részesült, de két éven belül újra bűncselekményt követett el,

• az elkövető büntetés hatálya alatt vagy próbaidő alatt követett el újabb szándékos bűncselekményt.

Közvetítői eljárás szerepe a tevékeny megbánásban

A tevékeny megbánás egyik kulcseleme a közvetítői eljárás (mediáció). Ez egy olyan alternatív jogintézmény, amely során a hatóságok által kijelölt közvetítő segítségével az elkövető és a sértett között megegyezés születik a jóvátétel módjáról.

A közvetítői eljárás akkor számít sikeresnek, ha a megállapodásban foglalt jóvátétel teljes mértékben megvalósul. Ekkor lehet alkalmazni a 29. §-ban foglalt kedvezményeket.

Mikor érdemes megfontolni a tevékeny megbánást?

Ez a lehetőség elsősorban enyhébb bűncselekmények esetén jön szóba, amikor a terhelt:

• vállalja a felelősséget,

• kész jóvátenni a kárt vagy sérelmet,

• és szeretné elkerülni az elhúzódó büntetőeljárást.

A tevékeny megbánás nem csak a büntetéstől mentesíthet, hanem a sértett és az elkövető közötti konfliktus rendezését is segíti, és egyúttal hatékonyabb társadalmi reintegrációt tesz lehetővé.

Jogsegély tevékeny megbánás esetén

A tevékeny megbánás lehetősége és jogi feltételrendszere összetett. Az egyes ügyekben külön vizsgálni kell, hogy fennállnak-e a törvényi feltételek, és mikor érdemes ezt az utat választani.

Amennyiben ilyen helyzetben van, forduljon hozzám bizalommal. Segítek megvizsgálni, alkalmazható-e a tevékeny megbánás az Ön ügyében, és képviselem Önt a szükséges eljárásokban.