Reintegrációs őrizet: lehetőség a társadalomba való fokozatos visszailleszkedésre

 

A szabadságvesztés büntetés nem csupán a társadalomtól való elszigetelést jelenti, hanem – a modern büntetőpolitika szellemében – a reintegrációt is szolgálja. Ennek egyik kiemelt eszköze a reintegrációs őrizet, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az arra alkalmas elítélt büntetése utolsó szakaszát szabadságkorlátozás mellett, de lakóhelyén töltse.

​

Ki jogosult reintegrációs őrizetre?

A büntetés-végrehajtási törvény szigorúan szabályozza, hogy mely elítéltek esetében alkalmazható ez az enyhébb végrehajtási forma. Reintegrációs őrizet kizárólag akkor rendelhető el, ha:

• az elítéltet nem erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el (a törvény pontosan felsorolja azokat a tényállásokat, amelyek kizárják az alkalmazást),

• az elítélt első ízben került végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy nem minősül visszaeső bűnismétlőnek,

• a kiszabott szabadságvesztés nem haladja meg az 5 évet.

 

Ez azt jelenti, hogy a reintegrációs őrizet nem jár automatikusan, hanem egy szigorúan körülhatárolt jogosultság, amely a törvényi feltételek fennállása esetén indítványozható, de nem kötelezően alkalmazandó.

​

Mely bűncselekmények esetén kizárt a reintegrációs őrizet?

A törvény kizárja a reintegráció lehetőségét többek között:

• emberölés, szexuális bűncselekmények, emberrablás, rablás, terrorizmus, illetve

• a hivatalos személyek elleni erőszakos cselekmények esetén.

E bűncselekmények társadalmi veszélyessége és erkölcsi megítélése indokolja, hogy ezen elítéltek ne élhessenek ezzel az enyhítő intézménnyel.

​

Ki minősül visszaesőnek?

A reintegráció szempontjából fontos tisztázni: visszaesőnek minősül az a személy, aki már korábban is elkövetett hasonló bűncselekményt, és az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év nem telt el az előző szabadságvesztés letöltése vagy végrehajthatóságának megszűnése óta.

​

Az őrizet időtartama

• Szándékos bűncselekmény esetén: 10 hónap.

• Gondatlan bűncselekmény esetén: legfeljebb 12 hónap.

 

Hogyan terjeszthető elő a kérelem?

A reintegrációs őrizet elrendelésére:

• a bv. intézet hivatalból is tehet előterjesztést,

• de az elítélt vagy jogi képviselője (védője) is benyújthatja a kérelmet.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• annak az ingatlannak a megjelölését, ahol az elítélt tartózkodni fog,

• az ingatlan alkalmasságának igazolását (elektronikus nyomkövető elhelyezésére),

• a befogadó hozzájáruló nyilatkozatát,

• valamint jövedelemigazolást, amely igazolja az elítélt eltartásának lehetőségét, amennyiben ez szükséges.

A kérelemhez célszerű minden releváns dokumentumot mellékelni, hogy a bírói döntés megalapozott legyen.

​

A reintegrációs őrizet tartalma és szabályai

A reintegrációs őrizet nem jelent teljes szabadságot. Az elítélt köteles betartani a bíróság által meghatározott magatartási szabályokat, például:

• munkahelyi elfoglaltság igazolása – sok esetben a munkáltatói szándéknyilatkozat a feltétele a kedvezmény elnyerésének,

• az ingatlan csak meghatározott célokból (munka, oktatás, orvosi kezelés, alapvető bevásárlás) hagyható el,

• indokolatlan útvonal-eltérés vagy kapcsolattartási szabályok megszegése a reintegrációs őrizet megszüntetéséhez vezethet.

A szabályok betartását a hatóság szigorúan ellenőrzi, és a legkisebb szabálysértés is a kedvezmény visszavonásával járhat.

​

Összegzés: A reintegrációs őrizet egy olyan lehetőség, amely élethelyzethez illeszkedően segítheti elő a társadalomba való visszailleszkedést. Az elítéltek számára ez esély arra, hogy büntetésük utolsó szakaszát emberhez méltóbb környezetben, de ellenőrzött keretek között tölthessék le. Ugyanakkor a kérelem benyújtása, az előkészítés és a jogszabályi megfelelés komplex jogi feladat, amelyhez ügyvédi közreműködés erősen ajánlott.

​

Amennyiben segítségre van szüksége a reintegrációs őrizet iránti kérelem benyújtásában, a szükséges dokumentumok összeállításában vagy jogi képviseletben, vállalom a teljes körű jogi támogatást az eljárás során.

Forduljon hozzám bizalommal – jogi képviselet egyéni figyelemmel, professzionális hozzáállással.