Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Pénzbüntetés
50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerötszáz, legfeljebb hétszáznyolcvanezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
Pénzbüntetés a büntetőjogban – hogyan számítják ki, és mi történik, ha nem fizetik meg?
A pénzbüntetés a szabadságelvonással nem járó büntetési nemek közé tartozik, és elsősorban azokban az esetekben alkalmazzák, ahol a bűncselekmény társadalomra való veszélyessége nem indokolja a szabadságvesztést, vagy kiegészítő szankcióként szolgál. A bíró egyedileg határozza meg mind a napi tételszámot, mind az egynapi tétel összegét, figyelembe véve az elkövető vagyoni helyzetét. Fontos tudni: ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, akkor az akár szabadságvesztéssé is átváltható.
Hogyan állapítják meg a pénzbüntetés összegét?
A Btk. 50. § (1) értelmében a pénzbüntetés két tényező szorzataként kerül megállapításra:
-
Napi tételszám – ez a bűncselekmény súlyosságát tükrözi.
-
Egynapi tétel összege – ezt az elkövető anyagi és személyi körülményei alapján határozzák meg.
🔹 A napi tétel:
-
minimum: 30 nap
-
maximum: 540 nap
🔹 Egynapi tétel összege:
-
minimum: 1.500 Ft
-
maximum: 780.000 Ft
Így a pénzbüntetés összege 45.000 Ft-tól akár több tízmillió forintig is terjedhet, attól függően, hogy mennyi napi tételt szabnak ki, és milyen összegben.
Mikor kötelező a pénzbüntetés kiszabása?
A Btk. 50. § (2) szerint kötelező pénzbüntetést is kiszabni, ha:
-
az elkövetőt haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik,
-
és az elítéltnek megfelelő jövedelme vagy vagyona van.
Ezáltal a jogalkotó biztosítja, hogy az elkövető ne profitálhasson a bűncselekményből.
Lehet-e részletfizetést kérni?
Igen. A bíróság engedélyezheti, hogy az elítélt a pénzbüntetést:
-
legfeljebb 2 éven belül,
-
havi részletekben fizesse meg,
feltéve, hogy ez az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján indokolt.
Ez különösen fontos lehet, ha az elítélt keresete alacsony, vagy eltartási kötelezettsége áll fenn.
Mi történik, ha nem fizetik meg a pénzbüntetést?
A Btk. 51. § világosan rendelkezik arról, hogy a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztéssé alakul át.
Ez akkor történik meg, ha:
-
az elítélt egyáltalán nem fizet, vagy
-
részletfizetés engedélyezése után egy havi részletet nem fizet meg.
Milyen fokozatban hajtják végre a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést?
-
Ha az elítéltet szabadságvesztésre is elítélték, akkor a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés ugyanabban a fokozatban hajtandó végre (pl. börtön, fegyház).
-
Más esetekben: fogház fokozatban történik a végrehajtás.
A szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet, tehát akár néhány nap mulasztás is letöltendő börtönbüntetést vonhat maga után.
Miért nem érdemes elbagatellizálni a pénzbüntetést?
A pénzbüntetés sokak szemében enyhének tűnik, különösen a szabadságelvonással járó szankciókhoz képest. Ugyanakkor:
-
a végrehajtása kötelező,
-
be nem fizetése súlyos jogkövetkezményekkel járhat,
-
és újabb büntetőügyet is elindíthat (pl. végrehajtás akadályozása).
A fizetési hajlandóság hiánya egyes esetekben azt is jelezheti a bíróság számára, hogy az elítélt nem tanúsít megbánást vagy együttműködési szándékot, ami befolyásolhatja későbbi jogi lehetőségeit.
Jogi képviselet pénzbüntetéssel kapcsolatban
Akár pénzbüntetés kiszabásáról, részletfizetés engedélyezéséről, vagy átváltoztatás miatti jogi problémáról van szó, fontos időben kérni jogi tanácsot.
Ha pénzbüntetést szabtak ki Önre, és nem biztos a jogi lehetőségeiben, vagy eljárás indult a meg nem fizetés miatt, forduljon hozzám bizalommal!