Költségvetési csalással kapcsolatos ügybe keveredett? Ne habozzon cselekedni!

Keressen meg bizalommal, és kérjen konzultációs időpontot személyesen tőlem. Védőügyvédként határozott és szakszerű képviseletet nyújtok Önnek a büntetőeljárás minden szakaszában.
Minden ügyben fáradhatatlanul dolgozom azért, hogy a lehető legkedvezőbb eredményt érjem el az Ügyfeleim számára.

Ne maradjon egyedül a büntetőeljárásban! Bízza ügyét olyan kezekbe, ahol a tapasztalat, a szaktudás és az eltökéltség találkozik. Vegye fel velem a kapcsolatot, és tapasztalja meg, mit jelent az elkötelezett, professzionális védelem!

​

​

​

A költségvetési csalás bűncselekményének dogmatikai áttekintése

 

A költségvetési csalás önálló tényállásként 2012. január 1-jével került be a magyar büntetőjogba, amelyet a 2012. évi C. törvény (új Btk.) változatlan tartalommal átvett. Az új szabályozás kodifikációs célja az volt, hogy egységes tényállásba integrálja a korábban külön nevesített, a költségvetést sértő bűncselekményeket.

​

Korábbi releváns tényállások

A költségvetési bevételek oldalán a szabályozás a következő cselekményeket vonta össze:

• adócsalás,

• munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás,

• visszaélés jövedékkel,

• csempészet,

• áfára elkövetett csalás,

• illetve minden olyan csalási magatartás, amely a költségvetés bevételeit csökkentette.

 

A kiadási oldalon ide sorolták:

• a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését,

• az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértését,

• valamint minden más csalási formát, amely a költségvetés kiadási oldalát károsította.

 

Tipikus elkövetési magatartások

1. Áfacsalás közösségi értékesítések keretében:
   A gyakorlatban gyakorta fordult elő, hogy gazdasági társaságok az Európai Unió más tagállamából "áfamentes" termékértékesítés jogcímén vásároltak árut, mely azonban valójában belföldön került felhasználásra. Az ügylet során kiállított okmányok (pl. CMR-fuvarlevél) csupán látszólag igazolták a kiszállítást, az áruk azonban a belföldi piacon kerültek értékesítésre, az áfafizetési kötelezettség elmulasztása mellett.

2. Stróman cégek közbeiktatása:
   Elterjedt módszer volt továbbá, hogy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság stróman cég közreműködésével szerzett be árut más uniós tagállamból. A stróman cég a terméket belföldön áfás számlával értékesítette, majd az adófizetési kötelezettségnek nem tett eleget.

3. Fiktív számlák felhasználása:
   Az adókötelezettség csökkentésére széles körben alkalmazott technika volt fiktív gazdasági eseményekről kiállított számlák könyvelésbe állítása. A fiktivitás fennáll, ha a számlán megjelölt felek között tényleges gazdasági esemény nem történt, a szerződés színlelt volt, vagy a számlázott ügylet nem fedte a valós teljesítést.

 

A költségvetési csalás általános alapesete

 

A Btk. 396. § (1) bekezdése szerint költségvetési csalást követ el, aki:

• a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a költségvetésből származó pénzeszközök felhasználása körében másokat tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja;

• jogosulatlanul vesz igénybe kedvezményt;

• vagy a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használja fel,
  és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

 

A tévedésbe ejtés és tévedésben tartás dogmatikai sajátosságai

Tévedésbe ejtés valósul meg, ha az elkövető a valótlan tényt a valóság látszatával ruházza fel. Tévedésben tartás esetén a sértett már kialakult téves elképzelését az elkövető fenntartja vagy megerősíti, feltéve, hogy adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll.

Valótlan tartalmú nyilatkozat alatt a valósággal nem egyező tény, adat közlését értjük, míg jelentős tény elhallgatása akkor áll fenn, ha az adófizetési kötelezettséget meghatározó adatot az adóalany szándékosan eltitkolja.

 

Vagyoni hátrány meghatározása

 

A Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja alapján vagyoni hátrány alatt értendő a vagyonban bekövetkezett kár és az elmaradt vagyoni előny. Költségvetési csalás esetében ide tartozik a költségvetésbe történő befizetés elmaradása vagy a költségvetésből jogalap nélkül igénybe vett pénzeszköz.

​

Minősítő körülmények

​

A vagyoni hátrány nagysága, valamint az elkövetés módja (bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés) súlyosítja a büntetési tételt, amely akár 10 év szabadságvesztésig is terjedhet.

Speciális tényállások

• A jövedéki termékekre elkövetett költségvetési csalás a jövedéki adóra vonatkozó szabályok megsértésével valósul meg (Btk. 396. § (6) bek.).

• A költségvetésből származó pénzeszközök felhasználására előírt elszámolási kötelezettség megszegése külön tényállásként szabályozott (Btk. 396. § (7) bek.).

 

A büntetés korlátlan enyhítése

 

Az elkövető büntetése a vádirat benyújtásáig történő teljes körű megtérítés esetén korlátlanul enyhíthető, kivéve, ha az elkövetés bűnszövetségben vagy különös visszaesőként történt.

Amennyiben a költségvetési csalás bűncselekményével kapcsolatban részletesebb jogi tanácsadásra, védelmi stratégiára, vagy képviseletre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal. Széleskörű tapasztalatommal és elméleti megalapozottságommal garantáltan az Ön érdekeit képviselem.