
Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Vesztegetés
290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.
(6) Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vesztegetés a magyar büntetőjogban (Btk. 290. §)
A vesztegetés – közismertebb nevén korrupció – a gazdasági élet tisztaságát és az egészségügyi ellátásba vetett bizalmat súlyosan veszélyeztető bűncselekmény. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 290. §-a az aktív vesztegetést szabályozza, vagyis amikor valaki jogtalan előnyt ad vagy ígér annak érdekében, hogy a másik fél kötelességét megszegje.
Az alapvető tényállás
Aki gazdálkodó szervezet érdekében vagy részére tevékenységet végző személynek – vagy rá tekintettel másnak – jogtalan előnyt ad vagy ígér, hogy az érintett a kötelességét megszegje, bűntettet követ el.
-
Az alapeset büntetése: legfeljebb 3 év szabadságvesztés.
Súlyosabb minősített esetek
A törvény súlyosabban rendeli büntetni a vesztegetést, ha:
-
önálló intézkedésre jogosult személyről van szó: büntetés 1–5 év szabadságvesztés,
-
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el:
-
az alapesetben: 1–5 év,
-
önálló intézkedésre jogosult személynél: 2–8 év.
-
A vesztegetés nemcsak belföldön, hanem külföldi gazdálkodó szervezetek esetében is büntetendő.
Büntetés enyhítése
A törvény lehetőséget biztosít a büntetés korlátlan enyhítésére, sőt mellőzésére is, ha az elkövető:
-
a bűncselekményt még azelőtt jelenti a hatóságnak, hogy az annak tudomására jutna, és
-
feltárja az elkövetés körülményeit.
Ez azonban nem alkalmazható, ha a vesztegetést bűnszervezetben követték el.
Vesztegetés az egészségügyben
A jogalkotó külön kitér az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő vesztegetésre.
-
Aki egészségügyi dolgozónak vagy egészségügyben dolgozónak jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétséget követ el, amelynek büntetése: legfeljebb 1 év szabadságvesztés.
Ez a rendelkezés a korábban közismert „hálapénz” elleni fellépést is szolgálja.
Az ügyvédi védelem szerepe vesztegetési ügyekben
Vesztegetési ügyekben az ügyvédi védelem kulcskérdése:
-
fennállt-e ténylegesen jogtalan előny,
-
igazolható-e, hogy a cselekmény kötelességszegéshez kapcsolódott,
-
történt-e önkéntes bejelentés, amely a büntetés enyhítését vagy mellőzését eredményezheti,
-
és pontosan hogyan minősíthető a vesztegetés (alapeset, minősített eset, egészségügyi vonatkozás).
Az ügyvéd feladata, hogy a bíróság előtt feltárja az enyhítő körülményeket, és segítse a vádlottat a legenyhébb szankció elérésében.
Összegzés
A vesztegetés a gazdasági és egészségügyi élet tisztaságát sértő bűncselekmény, amelyért a törvény 3 évtől akár 8 évig terjedő szabadságvesztést is előírhat. A jogrendszer külön kiemeli az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos vesztegetést, amelyet szintén büntet. Az ügyvédi védelem ilyen esetekben elengedhetetlen a jogi felelősség pontos tisztázásához és a következmények mérsékléséhez.


