
Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
A nyomozás határideje
351. § (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.
(2) Ha a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított hat hónap eltelt, a nyomozó hatóság bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról. A nyomozó hatóság ezután a beszámolóját a felderítés során hathavonta küldi meg az ügyészségnek.
(3) * A nyomozás határideje
a) a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított kihallgatásától számított egy év,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben a gyanúsított kihallgatásától számított két év,
c) a nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított kihallgatásától számított három év.
(4) * A Btk. 91. § (3) bekezdése estén a nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét a Btk. 91. § (1) bekezdése alapján felemelt büntetési tétel szerint kell megállapítani.
(5) * A nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(6) * A nyomozás (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidejét a felettes ügyész legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha az eljárás elhúzódását az eredményezte, hogy
a) külföldi állam területét érintő eljárási cselekmény elvégzésére került sor,
b) a bűncselekményt információs rendszer felhasználásával követték el, és ezzel kapcsolatban különleges szakértelem igénybe vétele volt szükséges,
c) az eljárásban több mint 10 gyanúsított vagy több mint 50 sértett vesz részt,
d) az eljárás bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt van folyamatban
e) gyanúsított megszökött vagy elrejtőzött,
f) a gyanúsított által a nyomozás ügyiratainak teljes körű megismerését követően előterjesztett indítvány végrehajtása érdekében szükséges, és ahhoz a gyanúsított hozzájárul.
(7) * Több bűncselekmény miatt vagy több gyanúsított ellen folyamatban lévő eljárásban az (5) bekezdés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított vagy a cselekmény vonatkozásában az eljárás elkülönítésének nincs helye, vagy az az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.
(8) * A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a gyanúsított egy évet meghaladó letartóztatásban van.
Nyomozási határidők: Meddig tarthat az eljárás, és mikor "ketyeg le" az idő a hatóságnál?
A büntetőeljárás alá vont személyek számára a legnagyobb ellenség a bizonytalanság. Hónapok, olykor évek telnek el anélkül, hogy érdemi információt kapnának sorsuk alakulásáról. Sokan úgy érzik, a rendőrség "altatja" az ügyet, vagy épp a végtelenségig húzza az időt. A jogállamban azonban az idő nem lehet végtelen. A Büntetőeljárási Törvény (Be.) 351. §-a szigorú keretek közé szorítja a nyomozás időtartamát, garanciát nyújtva arra, hogy senki ne lehessen örökös gyanúsított.
Büntetőjogászként nap mint nap szembesülök azzal a frusztrációval, amit az elhúzódó eljárások okoznak. Feladatom ilyenkor kettős: egyrészt a határidők szigorú betartatása a hatósággal, másrészt annak mérlegelése, hogy az idő múlása mikor dolgozik az ügyfél ellen, és mikor – paradox módon – a védelmére.
Mikor indul a "stopper"? A kritikus különbség
A legfontosabb félreértés tisztázása: a nyomozásnak két szakasza van.
-
Felderítés: Amikor még "ismeretlen tettes" ellen folyik a nyomozás. Ez elhúzódhat, és itt a törvényi határidők lazábbak (bár 6 havonta jelenteni kell az ügyészségnek).
-
Vizsgálat: A "stopperóra" a Be. 351. § (3) bekezdése alapján akkor indul el igazán, amikor megtörténik a gyanúsítotti kihallgatás.
Önnek, mint terheltnek, onnantól számít az idő, hogy közölték Önnel a gyanúsítást.
Az 1-2-3 éves szabály: A nyomozás alaphatárideje
A törvényhozó a bűncselekmény súlyához igazította a nyomozás maximális tartamát a gyanúsítotti kihallgatástól számítva:
-
1 év: Ha a bűncselekmény büntetési tétele nem haladja meg a 3 évet (kisebb súlyú bűncselekmények).
-
2 év: Az általános esetekben (ahol a büntetés felső határa 3 és 8 év közé esik).
-
3 év: A súlyos, 8 évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknél.
Ez az alapszabály. Ha ezen idő alatt a hatóság nem tud vádat emelni (vagy az eljárást megszüntetni), az eljárásjogi szempontból aggályos helyzetet teremt.
Hosszabbítások: Miért húzódhat el mégis az ügy?
Sajnos a fenti határidők nem kőbe vésett "szentírások", a törvény ugyanis hagy kiskapukat a bonyolult ügyekre.
-
Ügyészi hosszabbítás: Az ügyész saját hatáskörben további 6 hónappal megtoldhatja a nyomozást.
-
Felettes ügyészi hosszabbítás: Ha az ügy különösen komplex, a felettes ügyész további 1 évet adhat.
Mikor hivatkozhat erre a hatóság? A (6) bekezdés tételesen felsorolja azokat az okokat, amelyek "legitimizálják" a késlekedést:
-
Külföldi szál: Jogsegélykérelem más országhoz.
-
Szakértői igény: Különösen informatikai bűncselekményeknél, ahol a rendszerek feltörése, adatok elemzése időigényes.
-
Tömeges ügy: Ha több mint 10 gyanúsított vagy 50 sértett van (pl. egy piramisjáték vagy kiterjedt csalássorozat).
-
Bűnszervezet: Maffiajellegű elkövetés gyanúja.
-
Védekezés miatti idő: Ha a gyanúsított az iratok megismerése után új indítványokat tesz, és ezeket ki kell vizsgálni.
Fontos garanciális szabály azonban a (8) bekezdés: Ez a plusz 1 éves extra hosszabbítás nem alkalmazható, ha a gyanúsított már több mint egy éve letartóztatásban van. A jogalkotó ezzel védi a fogvatartottakat a végtelenített eljárástól.
Stratégia: Sürgetni vagy kivárni?
Védőügyvédként mindig az adott ügy egyedi jellemzői alapján döntöm el, hogy milyen taktikát alkalmazzunk az időtényezővel kapcsolatban.
-
Amikor sürgetünk: Ha az ügyfél ártatlan, és az elhúzódó eljárás tönkreteszi a hírnevét, egzisztenciáját, vagy a kényszerintézkedés (pl. bűnügyi felügyelet) alatt áll, akkor minden jogi eszközzel (pl. eljárás elhúzódása miatti kifogás) támadjuk a hatóság tétlenségét. A nyomozást a törvény (1) bekezdése szerint "a lehető legrövidebb időn belül" kell lefolytatni.
-
Amikor az idő nekünk dolgozik: A büntetőjogban ismert jelenség, hogy az idő múlásával a bizonyítékok ereje kopik. A tanúk felejtenek, az indulatok csillapodnak. Van, amikor a védelem érdeke a precíz, aprólékos (és ezáltal lassabb) nyomozás kikényszerítése, hogy minden mentő körülmény feltárásra kerüljön.
Szakmai kontroll az eljárás felett
A nyomozási határidők számítása nem egyszerű matematika, különösen, ha egyesítésekről, elkülönítésekről vagy minősítés-váltásokról van szó. Nem elegendő várni a postást a határozattal.
A hatékony védelem része, hogy folyamatosan kontrolláljuk a hatóság munkáját: valóban indokolt a hosszabbítás? Tényleg történt érdemi nyomozati cselekmény az elmúlt 6 hónapban, vagy csak az akták pihentek? Ha a hatóság indokolatlanul húzza az időt, fellépünk ellene.
Ha úgy érzi, ügye elakadt, vagy bizonytalan abban, hogy a hatóság betartja-e a törvényes határidőket, keressen bizalommal. Az idő pénz – a büntetőjogban pedig sokszor a szabadság maga.


