
Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Közúti baleset okozása
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Közúti baleset gondatlan okozása a büntetőjogban
A közlekedési szabályok megszegése gyakran balesetekhez vezet. Ha ezek következményeként más személy megsérül, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 235. §-a alapján az elkövető büntetőjogi felelősséggel tartozik.
Az alapvető tényállás
Aki a közúti közlekedés szabályait megszegve gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el.
-
A büntetés: legfeljebb 1 év szabadságvesztés.
Ez az alapeset akkor valósul meg, ha a sérülés 8 napon túl gyógyuló, vagyis a jogi értelemben vett súlyos testi sértés következik be.
Súlyosabb következmények
A büntetés a következmények súlyosságával arányosan emelkedik:
-
legfeljebb 3 év szabadságvesztés, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
-
1–5 év szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz,
-
2–8 év szabadságvesztés, ha a baleset kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Mi a különbség a 234. § és a 235. § között?
-
A 234. § (közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény) közvetlen életveszély előidézését bünteti, még akkor is, ha sérülés nem történik.
-
A 235. § ezzel szemben akkor alkalmazható, ha a szabályszegés tényleges sérülést vagy halált okoz.
A jogalkalmazásban tehát a tényleges következmény különbözteti meg a két tényállást.
Az ügyvédi védelem szerepe
Közlekedési baleseteknél a védelem egyik legfontosabb feladata:
-
tisztázni, valóban a terhelt szabályszegése okozta-e a sérülést,
-
vizsgálni, fennállt-e közrehatás (például a sértett hibája),
-
enyhítő körülményeket bemutatni (pl. azonnali segítségnyújtás, együttműködés).
Az ügyvéd szerepe ilyenkor kulcsfontosságú a büntetés mértékének befolyásolásában és a felelősség arányosításában.
Összegzés
A közúti baleset gondatlan okozása a közlekedési jogsértések legsúlyosabb következménye, amikor más testi épsége, egészsége vagy élete sérül. A törvény a következmények súlyosságához igazítja a büntetést: súlyos testi sértéstől egészen a halálos tömegszerencsétlenségig. A megfelelő ügyvédi védelem segíthet a jogi minősítés pontosításában és a büntetés enyhítésében.


