Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Jogosulatlan pénzügyi tevékenység
408. § (1) Aki törvényben vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt engedély nélkül
a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
c) biztosítási, viszontbiztosítási,
d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási,
e) közösségi finanszírozási szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az Európai Biztosítás és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság által vezetett központi nyilvántartásba vétel nélkül páneurópai egyéni nyugdíjtermék-szolgáltatási vagy -forgalmazási tevékenységet végez.
(2) Aki az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt valamely tevékenységhez kapcsolódóan törvényben előírt
a) engedély nélkül közvetítői tevékenységet végez,
b) nyilvántartásba vétel, illetve bejelentés hiányában közvetítői tevékenységet, vagy elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet végez oly módon, hogy annak megtörténte ellenőrzését elmulasztotta,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Pénzügyi szolgáltatás engedély nélkül – A jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §)
A pénzügyi szektor az egyik legszigorúbban szabályozott terület, ahol a piacra lépés szinte minden esetben hatósági engedélyhez vagy regisztrációhoz kötött. Sokan – különösen az innovatív fintech startupok vagy a határokon átnyúló szolgáltatók – nincsenek tisztában azzal, hogy az engedély nélküli működés nem csupán felügyeleti bírságot vonhat maga után, hanem súlyos bűncselekménynek, jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek minősül.
Ebben a cikkben a Btk. 408. § rendelkezéseit vizsgálom meg, különös tekintettel arra, hogy milyen tevékenységek tartoznak a büntetőjog látókörébe.
Milyen tevékenységek engedélykötelesek?
A törvényalkotó célja a befektetők és a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme. A Btk. taxatíve felsorolja azokat a területeket, ahol az engedély (vagy EU-s jogi aktus szerinti felhatalmazás) hiánya bűncselekményt valósít meg. Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, aki engedély nélkül végez:
-
Pénzügyi szolgáltatást: Ide tartozik a klasszikus hitelezés, pénzkölcsön nyújtása, de a pénzforgalmi szolgáltatások is.
-
Befektetési szolgáltatást és árutőzsdei ügyleteket: Ez lefedi a brókeri tevékenységet, portfóliókezelést és a tőzsdei kereskedést.
-
Biztosítási tevékenységet: Beleértve a viszontbiztosítást és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokat.
-
Közösségi finanszírozást (Crowdfunding): Ez egy viszonylag új elem a törvényben, amely reagál a modern tőkebevonási formákra. Fontos: a platformüzemeltetés is engedélyköteles lehet!
Külön nevesíti a törvény a páneurópai egyéni nyugdíjtermék-szolgáltatást (PEPP), amelynek végzése szintén büntetendő, ha hiányzik a megfelelő központi (európai szintű) nyilvántartásba vétel.
Nem csak a szolgáltató, a közvetítő is felel
A Btk. 408. § (2) bekezdése kiterjeszti a büntetőjogi felelősséget azokra is, akik "csak" közvetítik ezeket a szolgáltatásokat. Ez a passzus rendkívül fontos az ügynöki hálózatok, "introductory broker"-ek és értékesítési partnerek számára.
Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki:
-
Engedély nélkül végez közvetítői tevékenységet (pl. engedély nélküli befektetési szolgáltatóhoz toboroz ügyfeleket).
-
Elmulasztja ellenőrizni, hogy az általa közvetített szolgáltató rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásba vétellel vagy bejelentéssel.
Ez azt jelenti, hogy a gondossági kötelezettség elmulasztása is büntetőjogi következményekkel járhat. Egy ügynök nem hivatkozhat arra, hogy "nem tudta", hogy a megbízója illegálisan működik, ha ennek ellenőrzését elmulasztotta.
Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdéseket válaszolom meg a tényállással kapcsolatban:
-
Bűncselekmény-e, ha külföldi cégként nyújtok szolgáltatást magyaroknak? Amennyiben a tevékenység Magyarország területére irányul (cross-border szolgáltatás), és nincs meg a szükséges "útlevél" (passporting) vagy MNB bejelentés, az a magyar jog szerint jogosulatlan tevékenységnek minősülhet.
-
Mi a különbség a felügyeleti bírság és a büntetőeljárás között? Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) piacfelügyeleti eljárása közigazgatási jellegű, amely bírsággal zárul. Ha azonban a felügyelet bűncselekmény gyanúját észleli, feljelentést tesz, és elindul a büntetőeljárás, ahol már szabadságvesztés a tét. A két eljárás gyakran párhuzamosan fut.
-
A "baráti kölcsön" is bűncselekmény? Nem. A törvény az üzletszerű tevékenységet szankcionálja. Az eseti jellegű, baráti vagy családi kölcsönnyújtás nem tartozik a Btk. 408. § hatálya alá, feltéve, hogy nem rendszeres haszonszerzés a cél.
Összegzés
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység tényállása széles kört fed le a hitelezéstől a modern közösségi finanszírozásig. A piaci szereplőknek – és közvetítő partnereiknek – elemi érdekük, hogy tisztában legyenek a szabályozási környezettel, hiszen a hatósági engedély hiánya nem csupán adminisztrációs hiba, hanem a szabadságvesztés kockázatát hordozó bűncselekmény.
Ha Ön vagy vállalkozása pénzügyi területen érintett hatósági vagy büntetőeljárásban, forduljon bizalommal hozzám szakszerű jogi képviseletért.