
Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás – büntetés, bizonyítás és védekezés közérthetően
Bevezető
A digitális térben elkövetett csalások ma már nem csak „hackertörténetek”. Egy hibásan kezelt számlázóprogram, jogosulatlan adat-módosítás, bankkártyaadatokkal való visszaélés vagy a vállalati rendszer „kozmetikázása” is büntetőjogi következményekkel járhat. A Btk. 375. § azokra az esetekre ad választ, amikor valaki jogtalan haszonszerzés érdekében információs rendszert manipulál, és ezzel kárt okoz. Az alábbiakban közérthetően mutatom be, mit jelent ez a gyakorlatban, milyen büntetés várható, és hogyan építhető fel hatékony védekezés.
Jogi háttér – mit ír a Btk. 375. §?
A törvény lényege, hogy bűncselekményt követ el, aki haszonszerzés céljából információs rendszerbe adatot visz be, ott adatot megváltoztat, töröl, hozzáférhetetlenné tesz, vagy más művelettel befolyásolja a rendszer működését, és ezzel kárt okoz. Az alapeset három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett. A büntetés súlyosbodik, ha a kár nagyobb, jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős; illetve akkor is, ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A jogszabály külön nevesíti az elektronikus készpénz-helyettesítő eszközökkel (például bankkártya, virtuális kártya) kapcsolatos visszaéléseket: hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett eszköz felhasználásával okozott kár ugyanígy büntetendő – függetlenül attól, hogy a kártyát belföldön vagy külföldön bocsátották ki.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hatóságok nem a „rendszerhibát” büntetik, hanem a tudatos, haszonszerzésre irányuló manipulációt és az okozott kárt. A valóságban ez sokszor látszólag ártalmatlan adminisztrációval kezdődik: teljesítés nélküli számlák rögzítése, készletadatok megváltoztatása, jogosultsági szintek önkényes átállítása, belső könyvelési tételek „átírása”, vagy – a pénzforgalomban – bankkártyaadatokkal történő visszaélés, illetve jogosulatlan fizetés elfogadása. A bizonyítás középpontjában a digitális nyomok állnak: naplóállományok, belépési és jogosultsági logok, IP-címek, időbélyegek, számlázó és ERP-rendszerek változás-története, e-mail és belső chat kommunikáció, valamint a pénzmozgások banki visszaellenőrzése. Ezek együttesen rajzolják meg, hogy volt-e tényleges manipuláció, kinek volt hozzáférése, mi volt a cél, és mekkora kár következett be. Sok ügyben kulcskérdés, hogy a vitatott művelet valóban haszonszerzésre irányult-e, vagy inkább rendszerszintű hiba, tévedés, jogos felhasználói művelet hibás adminisztrációja történt.
Védekezés – mire kell fókuszálni?
Az eredményes védekezés három pillérre épül. Az első a szándék: be lehet-e bizonyítani, hogy a művelet jogtalan haszonszerzésre irányult, vagy inkább üzemi hiba, félreértett jogosultság, esetleg hibás munkafolyamat áll a háttérben. A második a jogszerű hozzáférés: aki szabályosan jut be a rendszerbe és a feladatkörének megfelelő műveleteket végzi, nem azonos azzal, aki jogosulatlanul avatkozik be; a jogosultsági mátrixok, munkaköri leírások és belső IT-szabályzatok ilyenkor döntőek. A harmadik a kár mértéke: a minősítés sávos, ezért nem mindegy, hogy a vizsgált összeg valós, számvitelileg alátámasztott kár-e, vagy részben visszafordult, jóváírás történt, illetve a piaci értékhez képest túlzott az állítás. Mindezek feltárásához gyakran szükség van informatikai forenzikus és könyvszakértő bevonására, akik a logok, változás-naplók és pénzmozgások összefüggéseit szakmai módszerekkel vizsgálják. Ha a cselekmény ténybeli alapja nem vitatható, a hangsúly a kár mérséklésén, a jóvátételen és az üzletszerűség/bűnszövetség kizárásán lehet, ami érdemben befolyásolja a büntetési tételt.
Összegzés – kérjen időben jogi segítséget
A digitális csalások megítélése a valós tartalom és a kár precíz, szakértői vizsgálatán múlik. Minél előbb kap professzionális jogi támogatást, annál nagyobb az esély a kedvezőbb minősítésre vagy a büntetés mérséklésére. Ha Önt vagy cégét információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással gyanúsítják, kérjen bizalmas azonnali időpontot.


