
Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Hivatalos személy elleni erőszak
Hivatalos személy elleni erőszak
310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt
a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.
(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.
Hivatalos személy elleni erőszak – büntetés, minősített esetek, védekezési lehetőségek
Bevezető
A „hivatalos személy elleni erőszak” az egyik legsúlyosabban szankcionált bűncselekmény a büntetőjogban. Gyakran hétköznapi helyzetből – igazoltatásból, intézkedésből, hatósági eljárásból – eszkalálódik, és már egy indulatos mozdulat vagy fenyegetés is komoly büntetőjogi következményekkel járhat. Az alábbiakban közérthetően foglaljuk össze a szabályt, a tipikus eseteket és a lehetséges védekezési irányokat.
Jogi háttér (Btk. 310. § röviden, közérthetően)
A törvény szerint bűncselekményt követ el, aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt:
-
jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, vagy
-
jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
-
eljárása alatt, illetve amiatt bántalmaz.
Alapbüntetés: 1–5 év szabadságvesztés.
Minősített eset: 2–8 év, ha a cselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
Szervező/vezető: 5–10 év.
Részvétel szervezett csoportban: résztvevőnek vétség (legfeljebb 2 év), a szervező/vezetőnek bűntett (legfeljebb 3 év).
Utólagos bántalmazás: akkor is büntetendő az (1)–(4) bekezdés szerint, ha az érintett a cselekménykor már nem minősül hivatalos személynek.
Előkészület: vétség, legfeljebb 1 év.
Büntetlenség esete: a (4) bekezdés szerinti csoport résztvevője nem büntethető, ha a csoportot önként vagy hatósági felhívásra elhagyja.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
-
Hivatalos személy lehet többek között: rendőr, közterület-felügyelő, NAV-ellenőr, bírósági végrehajtó, büntetés-végrehajtási őr, bíró, ügyész stb.
-
Erőszak: fizikai kényszer, lökdösés, dulakodás, ütés.
-
Fenyegetés: komoly, alkalmas ijesztés (pl. „Eltöröm a kezét!”) – nem kell valósítani az ígéretet, elég, ha alkalmas a kényszerítésre/akadályozásra.
-
Jogszerű eljárás: az intézkedésnek törvényes feltételek mellett kell történnie; ennek vizsgálata a védelem egyik kulcspontja.
Magyarázat a gyakorlatban – tipikus helyzetek és buktatók
1) Igazoltatásnál ellenállás, lökdösés
Egy ingerült mozdulat, a kar kiforgatása, a rendőr félrelökése már erőszaknak minősülhet. A „csak kis dulakodás volt” védekezés önmagában nem mentesít.
2) Fenyegetés intézkedés megakadályozására
„Ha hozzám ér, kitépem a rádióját!” – a komoly ijesztésre alkalmas kijelentés fenyegetésnek minősülhet, még ha nem is történt ütés.
3) Testkamera, tanúk, orvosi iratok
A rendőri testkamera, a közterületi kamerák és a sérülésnyomokról szóló orvosi látlelet döntő jelentőségű. A teljes felvétel kikérése (nem csak részlet!) sokszor megfordítja az ügy irányát.
4) Jogszerűség vitatása
Ha az intézkedés szabálytalan, aránytalan vagy hiányos jogalapú volt (pl. nem közölték az okot, az igazoltatás körülményei vitathatók), az akadályozás/kényszerítés jogi megítélése is más lehet.
5) Alkohol, indulat, helyszíni feszültség
A beszámítási képesség kérdése, az indulat, az esetleges provokáció vagy kommunikációs félreértés a minősítésre és a büntetés mértékére is hatással lehet.
6) Csoportos helyzetek
Többen, közösen történő dulakodás könnyen „csoportos” minősítést kaphat (2–8 év). Aki azonban időben kiválik vagy a hatóság felhívására elhagyja a csoportot, a törvény szerint a (4) bekezdés alapján nem büntethető.
Mit tegyen azonnal, ha eljárás indult?
-
Éljen a hallgatás jogával, amíg védővel nem beszél.
-
Ne írjon alá nyilatkozatot átolvasás és jogi egyeztetés nélkül.
-
Keressen tanúkat és bizonyítékokat (videó, fénykép, orvosi ellátás).
-
Vegye fel a kapcsolatot védőügyvéddel – már az első meghallgatás előtt.
Hogyan segítek
-
Gyors beavatkozás: sürgős konzultáció és stratégia az első kihallgatás előtt.
-
Bizonyítékok felkutatása/kikérése: testkamera-felvételek, térfigyelők, jegyzőkönyvek teljes megismerése.
-
Jogi érvelés kidolgozása: az intézkedés jogszerűségének vizsgálata, minősítés vitatása, enyhítő körülmények feltárása.
-
Tárgyalási képviselet és egyezség-tárgyalás: az ügyfél érdekeinek következetes képviselete minden szakaszban.
-
Empatikus, diszkrét ügyfélkezelés: feszültség- és kockázatcsökkentő kommunikáció, elérhető magyarázatok.
Összegzés – kérjen időben jogi segítséget
A hivatalos személy elleni erőszak jogi megítélése finom részleteken múlik: az intézkedés jogszerűsége, a fenyegetés komolysága, a bizonyítékok teljessége mind döntő lehet. Minél előbb fordul védőhöz, annál nagyobb az esély a kedvező kimenetre.


