Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Hivatali vesztegetés
293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(2a) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) Az (1)-(2a) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Hivatali vesztegetés a magyar büntetőjogban (Btk. 293. §)
A hivatali vesztegetés a korrupció egyik legsúlyosabb formája, amely a közhatalom tisztaságát és az állami szervekbe vetett közbizalmat veszélyezteti. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 293. §-a az aktív hivatali vesztegetést szabályozza, vagyis amikor valaki jogtalan előnyt ad vagy ígér hivatalos személy befolyásolására.
Az alapvető tényállás
Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik,
bűntettet követ el, amelynek büntetése legfeljebb 3 év szabadságvesztés.
Súlyosabban minősülő esetek
A törvény súlyosabban bünteti azt, aki:
-
azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy
– megszegje hivatali kötelességét,
– túllépje hatáskörét, vagy
– visszaéljen hivatali helyzetével.
Ebben az esetben a büntetés: 1–5 év szabadságvesztés.
Ha pedig a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el:
-
az alapesetben: 1–5 év,
-
kötelességszegés esetén: 2–8 év szabadságvesztés.
A tényállás a külföldi hivatalos személyek befolyásolására is vonatkozik, így a magyar jog az internacionális korrupció elleni fellépést is lefedi.
A gazdálkodó szervezetek felelőssége
A törvény szerint a felelősség a gazdálkodó szervezet vezetőit és ellenőrzésre jogosult személyeit is terheli, ha:
-
a szervezet érdekében elkövetett vesztegetést megakadályozhatták volna, de felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
-
Szándékos mulasztás esetén: 3 évig terjedő szabadságvesztés,
-
Gondatlanság esetén: legfeljebb 2 év szabadságvesztés.
Büntetés enyhítése
A jogalkotó ösztönzi az önkéntes feltárást:
-
Ha az elkövető mielőtt a hatóság tudomást szerezne a bűncselekményről, bejelenti azt és feltárja a körülményeket,
→ a büntetés korlátlanul enyhíthető,
→ különös méltánylás esetén mellőzhető is.
Az ügyvédi védelem szerepe
Hivatali vesztegetési ügyekben az ügyvéd feladata különösen összetett, mivel:
-
bizonyítani kell, történt-e ténylegesen jogtalan előnyadás vagy csak annak kísérlete,
-
fel kell tárni, hogy az előny befolyásolási céllal történt-e,
-
értékelni kell a hivatalos személy hatáskörét, pozícióját és az elkövető szándékát,
-
és amennyiben az ügyfél önként feltárja a bűncselekményt, biztosítani kell az enyhítés jogi feltételeit.
Összegzés
A hivatali vesztegetés a közbizalom elleni bűncselekmények egyik legsúlyosabb formája. Már pusztán az előny ígérete is büntetendő, a legsúlyosabb esetekben pedig akár 8 év szabadságvesztéssel is járhat. Az ügyvédi védelem ilyenkor kulcsfontosságú a szándék, a körülmények és a felelősség pontos tisztázásában.