Hamis tanúzás a magyar büntetőjogban

A bírósági és hatósági eljárások alapja a tanúk, szakértők és más résztvevők igazmondása. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 272–275. §-ai szigorúan büntetik a hamis tanúzást, hiszen a valótlan vallomások, szakvélemények vagy bizonyítékok az ítélet igazságosságát közvetlenül veszélyeztetik.

 

Az alapvető tényállás

Hamis tanúzást követ el az, aki hatóság előtt:

• az ügy lényeges körülményeiről valótlan vallomást tesz, vagy

• a valóságot elhallgatja.

Ez nemcsak a tanúkra vonatkozik, hanem a jog kiterjeszti:

• a szakértőkre (hamis szakvélemény),

• szaktanácsadókra (hamis felvilágosítás),

• tolmácsokra és fordítókra (hamis fordítás),

• valamint azokra, akik büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltatnak.

Kivétel: a büntetőügy terheltje nem büntethető hamis tanúzásért, hiszen joga van a védekezéshez.

 

Büntetési tételek

A hamis tanúzás büntetése attól függ, milyen eljárásban és milyen súlyú ügyről van szó:

• Büntetőügyben: 1–5 év szabadságvesztés.

  • Ha az ügy olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető: 2–8 év.

• Polgári ügyben: legfeljebb 3 év szabadságvesztés.

  • Ha a tárgy különösen nagy vagyoni érték vagy jelentős érdek: 1–5 év.

• Szabálysértési, hatósági vagy fegyelmi eljárásban: legfeljebb 1 év szabadságvesztés.

• Gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás: legfeljebb 1 év szabadságvesztés.

 

A büntethetőség korlátai

Nem büntethető hamis tanúzásért az, aki:

• a valóság feltárásával önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná,

• jogosan tagadhatná meg a vallomást, de erre nem figyelmeztették,

• vagy akinek kihallgatása törvény alapján kizárt.

 

Büntetés enyhítése vagy mellőzése

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az elkövető mentesüljön a szigorú büntetés alól:

• Ha az alapügy befejezése előtt bejelenti, hogy a vallomás, szakvélemény vagy bizonyíték hamis volt, a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös esetben mellőzhető.

 

Eljárási szabályok

• Hamis tanúzás miatt csak az alapügy befejezése után indulhat eljárás, és jellemzően csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján.

• Az elévülés is az alapügy lezárásának napján kezdődik.

 

Az ügyvédi védelem szerepe

Hamis tanúzás ügyében az ügyvéd feladata különösen fontos, mert:

• tisztázni kell, mi minősül az „ügy lényeges körülményének”,

• vizsgálni kell, valóban szándékos vagy gondatlan volt-e a cselekmény,

• értékelni kell az esetleges büntethetőséget kizáró körülményeket,

• és lehetőség van arra, hogy az ügyfél önkéntes feltárással mérsékelje vagy elkerülje a szankciókat.

 

Összegzés

A hamis tanúzás a bírósági és hatósági eljárások tisztaságát közvetlenül veszélyeztető bűncselekmény, amelyért a törvény súlyos büntetéseket ír elő. A következmények a gondatlan cselekményektől a 8 évig terjedő szabadságvesztésig terjedhetnek. Az ügyvédi védelem kulcskérdés a felelősség tisztázásában és a büntetés mérséklésében.