Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
A gyanúsított kihallgatása
385. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a XXX. Fejezet szerint gyanúsítottként kihallgatja.
(2) * Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított huszonnégy órán belül ki kell hallgatni.
386. § (1) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy – elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben elfogatóparancs kibocsátása esetén – a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy
a) a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást kapjon,
b) védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
c) védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.
(2) * A védő a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.
387. § (1) * Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt a kihallgatását megelőzően – előállítása, őrizete esetén haladéktalanul – figyelmeztetni kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban elbírálja.
(2) * Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki.
(3) * Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára elhalasztja. Ha a megállapított határidőn belül
a) a védő nem jelenik meg, illetve
b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul,
a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.
(4) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)–(3) bekezdés alapján tett intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja.
(5) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség biztosítja, hogy a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a kihallgatása előtt, illetve annak zavarása nélkül a kihallgatása alatt a védőjével tanácskozhasson.
387/A. § * Ha a védő az értesítése, illetve a 387. § alapján tett intézkedések ellenére az eljárási cselekményen nem jelenik meg, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt tájékoztatni kell, hogy a védő távolmaradása az eljárási cselekmény megkezdésének nem akadálya, ugyanakkor a 185. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vallomástételt arra figyelemmel is megtagadhatja, hogy a védője az eljárási cselekményen nem jelent meg. Ha terhelt a védő jelenlétének hiányára tekintettel nem kíván vallomást tenni, tájékoztatni kell, hogy a továbbiakban bármikor dönthet úgy, hogy a védő jelenlétében vagy a védő jelenléte nélkül vallomást tesz.
388. § (1) A gyanúsítottal a kihallgatása során a terhelti figyelmeztetést követően közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését.
(2) A gyanúsítás közlését követően a nyomozó hatóság vagy az ügyészség figyelmezteti a gyanúsítottat és a védőt arra, hogy a gyanúsítás ellen panasznak van helye.
389. § * A nyomozás során
a) be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat, illetve
b) gondoskodni kell a gyanúsítottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető külföldi ítélet érvényének az elismeréséről vagy tagállami ítélet megfeleltetéséről.
A gyanúsítotti kihallgatás és a „2 órás szabály”: Miért ne tegyen vallomást ügyvéd nélkül?
A büntetőeljárások sorsa gyakran az első néhány órában dől el. A stressz, a rendőrségi környezet és a bizonytalanság olyan pszichés nyomást gyakorol a gyanúsítottra, hogy sokan – tévesen – azt hiszik: „ha gyorsan elmondok mindent, hamarabb szabadulok”. A Büntetőeljárási Törvény (Be.) 385-389. §-ai azonban szigorú garanciákat építenek be a rendszerbe, hogy a terhelt ne legyen védtelen az államapparátussal szemben.
Büntetőjogászként a legfontosabb tanácsom mindig ugyanaz: az első vallomás a legfontosabb. Amit ott elmond (vagy elhallgat), az végigkíséri az egész eljárást, és később csak nagyon nehezen korrigálható. Ezért létfontosságú ismerni azokat a jogokat, amelyek már a gyanúsítás közlése előtt megilletik Önt.
Mikor válik valaki gyanúsítottá?
A Be. 385. §-a alapján a hatóság akkor hallgat ki valakit gyanúsítottként, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével. Fontos határidő: Ha valakit őrizetbe vesznek (elfognak), a fogvatartás kezdetétől számított 24 órán belül ki kell hallgatni. Ez a 24 óra rendkívül kritikus időszak – ilyenkor kell a védekezést megszervezni.
A „Golden Hour”: Jogok a gyanúsítás közlése előtt
Kevesen tudják, de a jogok nem a kihallgatási jegyzőkönyv aláírásával kezdődnek. A Be. 386. §-a garantálja, hogy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, akit előállítottak vagy idéztek, már a hivatalos gyanúsítás közlése (a „papír felolvasása”) előtt jogosult:
-
Védőt meghatalmazni: Azonnal hívhat ügyvédet.
-
Bizalmasan konzultálni: A törvény (2) bekezdése biztosítja a védővel való ellenőrzés nélküli tanácskozást. Ez azt jelenti, hogy még mielőtt a rendőrség egyetlen kérdést is feltenne, Ön négyszemközt beszélhet ügyvédjével, és a rendőrök nem hallgathatják le ezt a beszélgetést.
Ez a konzultáció a védelem alapköve. Itt dől el a stratégia: Vallomást teszünk? Vagy élünk a hallgatás jogával? Panasszal élünk a gyanúsítás ellen?
A „2 órás szabály”: Hogyan nyerhetünk időt?
A Be. 387. § (3) bekezdése tartalmazza a gyakorlati védekezés egyik legfontosabb eszközét. Ha Ön jelzi a hatóságnak, hogy védőt kíván meghatalmazni (vagy a védője úton van), a kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára el kell halasztani.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a rendőrség nem kezdheti meg a kihallgatást azonnal, ha Ön ügyvédet kér. Kötelesek várni. Ez a két óra gyakran sorsdöntő: lehetőséget ad arra, hogy a védő odaérjen, megismerje az ügyet, és felkészítse Önt a vallomástételre (vagy annak megtagadására). Kivétel: Ha Ön a védővel történt telefonos konzultáció után úgy dönt, hogy nem várja meg a személyes jelenlétet, és hozzájárul a kezdéshez – de ezt ügyvédként sosem javaslom.
Mi történik, ha a védő nem ér oda?
A törvény (387/A. §) tisztázza a helyzetet: ha a védő az értesítés ellenére nem jelenik meg, az eljárás elvileg folytatható. DE! A hatóságnak kötelező tájékoztatnia Önt egy speciális jogról: Mivel a védő nincs jelen, Ön megtagadhatja a vallomástételt kizárólag erre hivatkozva is. Ez egy biztonsági fék. Ha a védője dugóba került, vagy még nem ért oda, nem kell egyedül szembenéznie a nyomozókkal. Mondhatja azt: „Mivel a védőm nincs itt, most nem teszek vallomást.” Ez nem beismerés, ez taktikai joggyakorlás.
A gyanúsítás közlése: A hivatalos aktus
Maga a gyanúsítotti kihallgatás azzal kezdődik (Be. 388. §), hogy a hatóság közli:
-
A tényállást (mit követett el a gyanú szerint).
-
A Btk. szerinti minősítést (pl. lopás, csalás, testi sértés).
Ekkor nyílik meg a lehetőség a panasz tételére, amelyről a korábbi cikkemben részletesen írtam. Fontos, hogy a hatóságnak ekkor a gyanúsított bűnügyi előéletét is vizsgálnia kell (389. §), ami befolyásolhatja a letartóztatás elrendelését (pl. visszaesőknél).
Szakmai alázat és felkészültség
Védőügyvédként az a hitvallásom, hogy a büntetőeljárásban nincs helye a kapkodásnak. A nyomozó hatóság feladata a bizonyítás, a mi feladatunk pedig a jogi garanciák érvényesítése. Nem az a cél, hogy kijátsszuk a rendszert, hanem az, hogy Ügyfelem a törvény adta jogaival élve, felkészülten, és ne kiszolgáltatottan vegyen részt az eljárásban.
Ha Önt vagy hozzátartozóját idézték, előállították, ne feledje: joga van a telefonhíváshoz, joga van az ügyvédhez, és joga van a hallgatáshoz a védő megérkezéséig. Éljen vele!