Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a magyar büntetőjogban

A munkavégzés, a közlekedés vagy a különböző szakmai tevékenységek során mindig előtérben áll mások életének, testi épségének és egészségének védelme. Ha valaki a foglalkozására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel másokat veszélybe sodor vagy sérülést okoz, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 165. §-a alapján büntetőjogi felelősséggel tartozik.

 

A bűncselekmény alapja

A törvény szerint, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el. Büntetése akár 1 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Ez az alaphelyzet tipikusan akkor fordul elő, ha valaki nem tartja be a szakmájára, munkakörére vagy adott tevékenységére előírt szabályokat – például orvos, mérnök, sofőr vagy építkezésen dolgozó személy.

​

Súlyosabb következmények

Ha a szabályszegés következménye súlyosabb, a büntetés mértéke is nő:

• maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség esetén: 3 évig terjedő szabadságvesztés,

• halál esetén: 1–5 év szabadságvesztés,

• több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség esetén: 2–8 év szabadságvesztés.

 

Szándékos veszélyeztetés

A törvény szigorúbban bünteti azt, aki a veszélyhelyzetet szándékosan idézi elő:

• az alaphelyzetben akár 3 év szabadságvesztés,

• a súlyosabb esetekben 1–5 év, 2–8 év, illetve 5–10 év szabadságvesztés is kiszabható.

Ez kiemeli a különbséget a gondatlan és a szándékos elkövetés között.

 

Különös szabályok

A jogalkotó a foglalkozási szabály fogalmát is kiterjesztette: ide tartozik a lőfegyver, robbantószer és robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok megszegése is. Ez azt jelenti, hogy az ilyen eszközökkel dolgozó személyeknek kiemelt felelősségük van a biztonsági előírások betartásában.

 

Az ügyvédi védelem szerepe

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ügyeiben gyakran kulcskérdés:

• pontosan mely szabályt sértette meg az elkövető,

• az adott körülmények között mennyire volt előrelátható a veszély vagy a sérülés,

• és fennáll-e egyáltalán a büntetőjogi felelősség, vagy a cselekmény inkább polgári jogi (kártérítési) szinten értékelhető.

Egy tapasztalt védőügyvéd feladata, hogy a bíróság előtt bemutassa az enyhítő körülményeket, vitassa a szándékosság fennállását, és elérje a legenyhébb büntetési tételt.

 

Összegzés

A foglalkozási szabályok betartása minden szakmai tevékenység alapja. Ha valaki ezeket megszegi, és másokat veszélybe sodor, könnyen büntetőeljárás alanya lehet. A Btk. súlyosan szankcionálja a halált vagy tömegszerencsétlenséget okozó eseteket, különösen, ha a veszélyhelyzet szándékosan jön létre. Az ügyvédi védelem ilyenkor kulcsfontosságú a felelősség pontos megállapításában és a büntetés mérséklésében.