Feltételes szabadságra bocsátás: jogi alapok, gyakorlati tudnivalók

A feltételes szabadságra bocsátás – közismert nevén feltételes szabadlábra helyezés – a szabadságvesztés fokozatos enyhítésének egyik formája. Bár sokan úgy tekintenek erre a lehetőségre, mint egy automatikusan járó kedvezményre, a valóságban ez egy összetett, több szempontot figyelembe vevő jogintézmény, amelynek elbírálása minden esetben egyedi mérlegelés alapján történik. E cikk célja, hogy jogi szakemberként bemutassam a vonatkozó szabályokat és gyakorlatot.

​

Ki dönt a feltételes szabadságra bocsátásról?

A döntést kizárólag a büntetés-végrehajtási bíró (bv. bíró) hozhatja meg. A 2017. évi CCXL. törvény 57. §-a részletesen szabályozza a feltételes szabadság elrendelésének kereteit. A bv. bíró minden esetben egyedileg mérlegeli a körülményeket. Bár a jogszabály lehetővé teszi pártfogói vélemény beszerzését is, tapasztalataim szerint ez ritkán fordul elő.

​

Milyen körülmények számítanak?

A bv. bíró döntése során különös jelentőséggel bírnak többek között az alábbi tényezők:

• Fegyelmi vétségek és dicséretek száma a fogvatartás alatt.

• Munkavégzés, vagy annak hiánya a bv. intézetben.

• A bűncselekmény jellege és súlya (szándékos vagy gondatlan elkövetés, rablás vs. közúti baleset).

• A kár megtérítésének ténye.

• Előélet (visszaeső vagy első bűnelkövető).

• Kapcsolattartás rendezett vagy rendezetlen volta.

• Szabadulás utáni tervek, például munkáltatói szándéknyilatkozat megléte.

• Befizetés a kárenyhítési alapba, ha nem volt sértettje a bűncselekménynek.

• ​

Ki és mikor kezdeményezheti az eljárást?

Első alkalommal a büntetés-végrehajtási intézet hivatalból terjeszti elő a kérelmet. Elutasítás esetén a fogvatartott vagy védője nyújthat be újabb kérelmet. Jogszabály nem korlátozza az ismételt kérelmek számát, azonban új tény vagy körülmény hiányában az új kérelem elutasítása szinte borítékolható. Ezért célszerű a kérelem benyújtása előtt jogi képviselővel konzultálni.

 

Mikor van lehetőség a feltételes szabadságra?

A jogszabály általános szabálya szerint:

• A büntetés kétharmad részének letöltése után nyílhat meg a lehetőség.

• Visszaeső elítélt esetén a háromnegyedes szabály irányadó.

• Legalább három hónap tényleges letöltése szükséges.

A letartóztatásban vagy házi őrizetben töltött időt a jogszabály beszámítja. A „kedvezmény tárgyalásra” jellemzően a szabadulás várható időpontja előtt 1–2 hónappal kerül sor.

 

Elutasítás esetén mi a teendő?

Ha a bv. bíró elutasítja a kérelmet, a jog lehetőséget ad újabb kérelem előterjesztésére, különösen, ha a körülmények időközben kedvezően változtak. Előfordulhat, hogy a bíró meghatározott idő elteltével (pl. 3–6 hónap) rendeli el az újabb előterjesztést. Az új kérelem sikere érdekében célszerű a dokumentumokat már hónapokkal korábban elkezdeni összeállítani.

Kizáró okok: kik nem részesülhetnek feltételes szabadságban?

A jogszabály világosan felsorolja azokat az eseteket, amikor a feltételes szabadság kizárt, például:

• Többszörös visszaesők esetén, ha fegyház fokozatban kell végrehajtani a büntetést.

• Erőszakos többszörös visszaesőknél.

• Bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények esetén.

• Különösen súlyos nemi bűncselekmények, ha az áldozat 18 év alatti.

 

Szabályok a feltételes idő alatt

A szabadlábra helyezés nem jelent teljes szabadságot. A bíróság magatartási szabályokat, például pártfogói felügyeletet rendelhet el. A szabályok megszegése – például a pártfogóval való kapcsolat megszakadása – a feltételes szabadság megszüntetéséhez vezethet. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén az elítélt a korábbi kedvezményeket elveszíti, és a kiszabott új büntetést maradéktalanul le kell töltenie.

​

Dolgozhat vagy utazhat külföldre az elítélt?

A feltételes szabadság ideje alatt a munkavállalás engedélyezett, sőt a kérelemhez érdemes csatolni munkáltatói szándéknyilatkozatot is. Külföldre utazás azonban – a 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontja alapján – nem megengedett.

​

Összegzésül: a feltételes szabadságra bocsátás nem automatikus jog, hanem egy komoly, részletes eljárás eredménye, amelynek sikere nagyban függ a szakszerű előkészítéstől és a benyújtott dokumentáció minőségétől. Ügyvédként célom, hogy az érintettek jogait képviselve megfelelő szakmai támogatást nyújtsak az eljárás minden szakaszában.

Ha kérdése van, vagy segítségre van szüksége egy kérelem összeállításában, forduljon hozzám bizalommal.