
Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Emberölés
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten követik el,
b) nyereségvágyból követik el,
c) aljas indokból vagy célból követik el,
d) különös kegyetlenséggel követik el,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére követik el,
f) több ember sérelmére követik el,
g) több ember életét veszélyeztetve követik el,
h) különös visszaesőként követik el,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el,
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,
l) az elkövetővel szemben emberölés miatt történt vádemelés után követik el, vagy
m) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően - annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon - kábítószert fogyasztott.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
(7) A (2) bekezdés l) pontja akkor alkalmazható, ha az elkövetőt
a) a vádemelés után elkövetett emberöléssel egy eljárásban a korábban elkövetett emberölés miatt is elítélik, vagy
b) a korábban elkövetett emberölés miatt jogerősen elítélték.
Erős felindulásban elkövetett emberölés
161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Öngyilkosságban közreműködés
162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Magzatelhajtás
163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerűen,
b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az emberölés és más élet elleni bűncselekmények a magyar büntetőjogban
Az emberi élet védelme a büntetőjog egyik legfontosabb feladata. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) külön fejezetben szabályozza az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás bűncselekményeit. Ezek mindegyike kiemelten súlyos jogsértés, amelyek szankcionálása az élethez való alapvető jog védelmét szolgálja.
Az emberölés alapesete és minősített esetei
A Btk. 160. § (1) szerint aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez az emberölés alapesete.
A törvény azonban számos minősítő körülményt határoz meg, amelyek esetén a büntetés súlyosabb: 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Ilyen minősítő körülmények például:
-
előre kitervelten történő elkövetés,
-
nyereségvágyból vagy aljas indokból elkövetett emberölés,
-
különös kegyetlenséggel elkövetett cselekmény,
-
hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére történő elkövetés,
-
több ember megölése vagy több ember életének veszélyeztetése,
-
tizennegyedik életévét be nem töltött vagy védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetés,
-
különös visszaesőként való elkövetés,
-
emberölés miatti vádemelés után újabb emberölés,
-
illetve kábítószer-fogyasztással összefüggésben elkövetett emberölés.
Ezen kívül büntetendő az emberölés előkészülete (1–5 év szabadságvesztés), valamint a gondatlanságból elkövetett emberölés (1–5 év szabadságvesztés).
Erős felindulásban elkövetett emberölés
A 161. § enyhébb büntetési tételt állapít meg arra az esetre, ha az elkövető méltányolható okból származó erős felindulásban öli meg a sértettet. Ez esetben a büntetés 2–8 évig terjedő szabadságvesztés. A jogalkotó ezzel elismeri, hogy a cselekmény indítékában, érzelmi hátterében enyhítő körülmények állhatnak fenn.
Öngyilkosságban közreműködés
A 162. § kimondja: aki mást öngyilkosságra rábír, vagy abban segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a tettes nagykorú, és kiskorút bír rá öngyilkosságra, a büntetés 2–8 év szabadságvesztés.
Magzatelhajtás
A 163. § külön rendelkezik a magzat védelméről:
-
aki más magzatát elhajtja, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
-
ha a magzatelhajtást üzletszerűen, a nő beleegyezése nélkül vagy életveszélyt okozva követik el: 1–5 év,
-
ha a magzatelhajtás a nő halálát okozza: 2–8 év szabadságvesztés,
-
maga a nő, ha saját magzatát elhajtja vagy elhajtatja: 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ügyvédi védelem szerepe
Az élet elleni bűncselekmények az egyik legsúlyosabban büntetett kategóriát képezik a magyar jogban. A bíróság ítéletei hosszú évekre, akár egész életre kihatnak. A védőügyvéd feladata az, hogy:
-
pontosan értelmezze a minősítő körülmények fennállását,
-
bizonyítsa az enyhítő körülményeket (például erős felindulás),
-
vitassa a vád téves minősítését (például emberölés helyett gondatlan emberölés),
-
és a büntetés mértékét az arányosság elvére hivatkozva a lehető legkedvezőbb keretek közé szorítsa.
Összegzés
Az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás a magyar büntetőjog legsúlyosabb bűncselekményei közé tartoznak. Az élet védelme mindenek felett áll, ezért a törvény rendkívül szigorúan szankcionálja ezen cselekményeket. Az ügyvédi védelem jelentősége ilyenkor különösen kiemelkedő, hiszen akár az életfogytig tartó szabadságvesztés elkerülésében is kulcsszerepet játszhat.


