Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
A büntethetőség elévülése
26. § (1) A büntethetőség – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
(2) A XXVII. Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével évül el.
(3) Nem évül el a büntethetősége
a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek,
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és
c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítésnek [196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszaknak [197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4)–(4a) bekezdés], szexuális visszaélésnek (198. §), kerítésnek [200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítésének [201. § (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználásának (203. §), gyermekpornográfiának [204. § (1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, 204/A. §], szeméremsértésnek [205. § (2) bekezdés], ha az elkövető az elkövetéskor a tizennyolcadik életévét betöltötte.
27. § Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság megsértése, illetve − a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel − a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.
(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt a mentelmi jogon alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
Mikor évül el egy bűncselekmény? – Elévülés a büntetőeljárásban érthetően
A magyar büntetőjog egyik fontos intézménye az elévülés. Ez azt jelenti, hogy meghatározott idő elteltével – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – nem lehet felelősségre vonni az elkövetőt egy bűncselekmény miatt.
Mit jelent a büntethetőség elévülése?
Az elévülés a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy ha a törvényben meghatározott idő letelt anélkül, hogy jogerős bírósági ítélet született volna, akkor az elkövető büntetőjogi felelősségre vonására már nincs lehetőség. Ez az időtartam bűncselekménytípusonként és büntetési tétel szerint eltérő lehet.
Az általános szabály: legalább 5 év, de a büntetési tétel felső határa számít
A Btk. 26. § (1) bekezdése szerint a büntethetőség – főszabály szerint – a bűncselekmény büntetési tételének felső határával egyező idő, de minimum öt év elteltével évül el.
👉 Példa: Ha egy bűncselekményért maximum 3 év szabadságvesztés szabható ki, az 5 év alatt évül el. Ha viszont a büntetési tétel felső határa 8 év, akkor az elévülési idő is 8 év.
Kiemelt esetek: hosszabb elévülés, illetve elévülés kizárása
A jogalkotó bizonyos bűncselekmények esetében hosszabb elévülési időt vagy az elévülés kizárását rendeli el:
➤ 12 éves elévülési idő:
A XXVII. Fejezetben (környezet elleni bűncselekmények) szereplő cselekmények elévülése 12 év.
➤ Soha nem évülnek el:
A Btk. 26. § (3) alapján nem évül el:
-
háborús bűncselekmény és emberiség elleni bűncselekmény (XIII–XIV. Fejezet),
-
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény,
-
18 év alatti személy sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, így például:
-
szexuális kényszerítés,
-
szexuális erőszak,
-
gyermekpornográfia,
-
gyermekprostitúció kihasználása stb.
-
Mikor indul az elévülési idő?
A Btk. 27. § szabályozza az elévülés kezdő napját:
-
Befejezett bűncselekmény esetén: a törvényi tényállás megvalósulásának napján.
-
Kísérlet vagy előkészület esetén: amikor az ezekre irányuló magatartás véget ér.
-
Mulasztásos bűncselekmény esetén: amikor az elkövető még következmények nélkül eleget tehetett volna kötelességének.
-
Jogellenes állapot fenntartása esetén: amikor a jogellenes helyzet megszűnik (pl. jogosulatlan birtoklás befejeződése).
Mikor szakad félbe az elévülés?
A Btk. 28. § (1) alapján az elévülés félbeszakad, ha:
-
a bíróság,
-
az ügyészség,
-
a nyomozó hatóság vagy
-
nemzetközi hatóság
olyan büntetőeljárási cselekményt végez, amely az elkövető ellen irányul. Ilyen lehet például:
-
gyanúsítottkénti kihallgatás,
-
vádemelés,
-
nyomozási cselekmény (pl. házkutatás),
-
nemzetközi elfogatóparancs.
A félbeszakítás napján az elévülés határideje újraindul.
Különös szabályok fiatalkorú sértett esetén
Ha a sértett 18. életévét még nem töltötte be az alábbi súlyos bűncselekmények elkövetésekor (pl. emberölés, emberrablás, súlyos testi sértés), akkor a 21. életév betöltéséig nem indul el az elévülési idő (28. § (1a)).
Mikor nem számít bele az idő az elévülésbe?
Az elévülési idő kiszámításánál bizonyos időtartamokat figyelmen kívül kell hagyni, mert azok nem számítanak bele:
➤ Felfüggesztett eljárás (28. § (2))
Kivéve, ha az elkövető:
-
ismeretlen volt,
-
ismeretlen helyen tartózkodott,
-
elmeállapota miatt nem volt eljárásképes.
➤ Mentelmi jog miatti felfüggesztés (28. § (3))
Amíg a döntésre jogosult nem függesztette fel a mentelmi jogot, az idő nem számít bele.
➤ Próbára bocsátás (28. § (4))
A próbaidő és a jóvátételi munka időtartama nem számít bele az elévülésbe.
Miért fontos ismerni az elévülés szabályait?
Az elévülés nem csupán egy jogi technikai részlet, hanem meghatározza, hogy egy eljárás egyáltalán elindítható-e vagy folytatható-e. Az eljárás megindítása vagy megszüntetése gyakran ezen múlik – akár a sértetti, akár a terhelti oldalról.
Például: egy be nem jelentett cselekmény évek múltán kerül a hatóság tudomására – de addigra már elévült. A büntetőeljárás ekkor megszüntethető.
Szakmai segítség elévüléssel kapcsolatos kérdésekben
Ügyvédként célom, hogy érthetően és közérthetően magyarázzam el ügyfeleimnek az elévüléssel kapcsolatos lehetőségeiket. Az ilyen típusú kérdésekben az idő tényleg kulcstényező, ezért minden esetben javasolt mielőbb ügyvédhez fordulni.
Kérdése van az elévülésről vagy más büntetőjogi problémáról?
Vegye fel velem a kapcsolatot még ma, hogy időben és megfelelően léphessünk az Ön védelmében!