Vád és valóság határán – amikor a családon belüli erőszak jogi kérdéssé válik

„A védelem nem bűnpártolás, hanem a jogállamiság záloga. Én azért dolgozom, hogy ez ne csak elv legyen, hanem gyakorlat.”

​

1. Amikor a családi konfliktus büntetőeljárássá válik

Ügyvédként gyakran találkozom olyan esetekkel, ahol a családon belüli konfliktusok nem csupán személyes tragédiák, hanem büntetőeljárások alapjai is lesznek. Ezek a helyzetek rendkívül összetettek: nem pusztán jogi, hanem érzelmi, társadalmi és gyakran pszichológiai szinten is megterhelők.

Fontos látni: egy vád nem azonos egy bűncselekmény tényleges elkövetésével. Az ártatlanság vélelme nem csupán jogi frázis – a jogállam egyik alapköve, amely mindenkire egyformán érvényes. Feladatom, hogy ennek a védelemnek hangot adjak, és megakadályozzam, hogy megalapozatlan vádak alapján hozzanak súlyos ítéletet.

​

2. Tényekre és nem benyomásokra épül a védelem

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos eljárások gyakran „kijelentés kontra tagadás” alapon állnak. A bizonyítékok sokszor hiányosak, a történetek eltérnek, és gyakran csak a felek szava áll egymással szemben. Ebben a helyzetben nem elég azt mondani, hogy „mi történt” – azt is igazolni kell, hogyan és mikor.

​

Védőként a célom mindig az, hogy a vádat körülvevő eseményeket teljes kontextusban vizsgáljam: mi volt az előzmény, mi történt pontosan, milyen bizonyíték támasztja ezt alá. Ez különösen fontos az olyan tényállások esetén, mint például a kapcsolati erőszak, ahol nemcsak a tett, hanem annak rendszeressége, jellege és az emberi méltóságot érintő hatása is számít.

​

3. Ha a vád mögött indulat, érdek, vagy bosszú áll

Sok ügyemben tapasztaltam, hogy a családi kapcsolatok megszakadása – legyen szó válásról, gyermekelhelyezésről vagy vagyonmegosztásról – komoly érzelmi feszültséget hordoz. Sajnos előfordul, hogy ezekben a helyzetekben a felek – akár tudatosan, akár tudattalanul – eszközként használják a büntetőjogot.

​

Ebben a közegben a vád akár manipulációs eszközzé is válhat, különösen akkor, ha az egyik fél sérelmei vagy céljai más jogi eljárásokban (pl. családjogi vitákban) nem érvényesülnek kellően. Ilyenkor kiemelten fontos a védői jelenlét: az én feladatom az, hogy az ilyen helyzeteket felismerjem, és a büntetőeljárás keretei között jogilag védhető stratégiát alakítsak ki.

​

4. Mi számít tényleges bűncselekménynek?

A családon belüli erőszakhoz számos különböző tényállás kapcsolódik – zaklatás, kapcsolati erőszak, testi sértés, szexuális erőszak, gyermek elhelyezésének akadályozása. Ezek mind más bizonyítási követelményt, más elkövetési szándékot feltételeznek. Nem minden konfliktus, nem minden sérelem tartozik a büntetőjog hatókörébe.

​

Védőként az első lépés számomra mindig az, hogy pontosan értelmezzem: a történtek valóban bűncselekménynek minősülnek-e? Volt-e erőszakos elem? Megvalósult-e a rendszeresség? Van-e bizonyíték, ami kétséget kizáróan alátámasztja a vádat? Ezek nem jogászkodásnak tűnő kérdések – ezek a jogi védelem alapjai.

​

5. Emberi történetek – jogi keretek között

Számomra ügyvédként mindig elsődleges szempont, hogy a jogi eljárás ne váljon eszközzé a személyes megtorlásban. A családon belüli konfliktusok háttere gyakran mélyebb, összetettebb annál, mint amit egy vádirat tükröz. Ezért dolgozom azon, hogy az ügyben részt vevő vádlott emberként is megértésre találjon – de mindezt a jog eszközeivel, jogszerű és tisztességes eljárásban.

​

Sok esetben a mediáció vagy egy megfelelő védelmi stratégia képes enyhíteni a konfliktust – és ami még fontosabb: megelőzni az aránytalan joghátrányokat.

Ha családon belüli erőszak vádja érte, fontos tudnia: nem maradt egyedül.
Az eljárásban Önt is megilletik jogok, és én az Ön oldalán állok, hogy ezek ne csupán elméletben, hanem a gyakorlatban is érvényesüljenek.