Csődbűncselekmény vagy sikkasztás? – Mit kell tudnia egy gazdasági társaság vezetőjének

 

A gazdasági bűncselekmények száma az elmúlt években látványosan növekedett, és különösen az olyan esetek emelkedtek ki, ahol egy cég vezetője a társaság vagyonát vitte ki – akár látható, akár rejtett formában. Ezekben az ügyekben a büntetőeljárás jogi minősítése kulcskérdéssé válik: csődbűncselekmény vagy sikkasztás történik-e?

​

Mi a különbség?

Bár első ránézésre hasonló lehet a két tényállás, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) eltérő szankciókat rendel hozzájuk. A csődbűncselekmény főként akkor jön szóba, ha egy gazdasági társaság fizetésképtelenné válik, vagy annak látszatát kelti, és ennek kapcsán történik vagyonelvonás. A sikkasztás viszont jellemzően akkor, amikor valaki a rábízott idegen vagyont sajátjaként kezeli, eltulajdonítja.

​

A probléma ott kezdődik, hogy az elkövetési magatartások gyakran átfednek: pénzeszközök „kölcsönkénti” felvétele, színlelt szerződések, vagy a vagyon eltüntetése egyaránt minősülhet sikkasztásnak és csődbűncselekménynek – attól függően, hogy milyen helyzetben volt a cég.

 

Miért számít a minősítés?

A jogi minősítés nem csupán elméleti kérdés: az ítélet súlyosságát, az eljárás menetét, a vádlott jogait és akár a sértetti igényérvényesítést is meghatározza. A csődbűncselekmény és sikkasztás büntetési tételei eltérőek, és például a sikkasztás esetén nagyobb a mozgástér pótmagánvádlói igényérvényesítésre.

Az utóbbi időben a Kúria és az Alkotmánybíróság is állást foglalt abban a kérdésben, hogy ki tekinthető a csődbűncselekmény sértettjének. Az új irányvonal szerint a hitelezők is sértetti pozícióba kerülhetnek, így számukra is megnyílik a pótmagánvád lehetősége – ami korábban kizárt volt.

​

Mikor merül fel a csődbűncselekmény gyanúja?

Az alábbi esetekben különösen gyakori a csődbűncselekmény megvalósulása:

• Fizetésképtelenség bekövetkezése vagy annak színlelése

• Vagyon „kimentése” más cégbe

• Színlelt kölcsönszerződések kötése

• Vagyon eltitkolása, elrejtése, illetve eltüntetése

• A céges pénzeszközök saját célra történő felhasználása, elszámolás nélkül

Ezek a magatartások sikkasztásként is értékelhetők, ha nem igazolható a cég fizetésképtelensége – és ezáltal a csődbűncselekmény speciális feltételeinek hiánya miatt a jogalkalmazó a sikkasztás tényállásánál marad.

​

Mikor beszélhetünk halmazatról?

A bírói gyakorlat korábban engedte a csődbűncselekmény és a sikkasztás alaki halmazatát, ám újabban egyre inkább az a felfogás érvényesül, hogy ha a csődbűncselekmény tényállása teljesül, akkor az „elnyeli” az általánosabb sikkasztás tényállást – a konszumpció elve alapján.

Ugyanakkor, ha az eltulajdonított vagyon meghaladja a hitelezők kárát, a „fennmaradó részre” a bíróság külön sikkasztásként is minősíthet, ahogy azt több ítélőtáblai döntés is kimondta.

 

Ügyvezetőként mire kell figyelni?

Egy gazdasági társaság vezetője felelős a társaság érdekeinek védelméért. Ha például saját magának „ad kölcsön” a társasági vagyonból, vagy más célra használja azt – még ha formailag szerződést is köt – büntetőjogi felelősséggel tartozhat. Ugyanez igaz a vagyontárgyak áron aluli értékesítésére, ha ezzel a társaságot (és közvetetten a hitelezőket) kár éri.

​

Mit tanácsol az ügyvéd?

Ha Ön cégvezető, és fizetésképtelenséggel, felszámolással, hitelezői követelésekkel vagy akár egy NAV-eljárással néz szembe – már az első lépéseknél érdemes büntetőjogi szakértőhöz fordulni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy sok ügyben az elhatárolás a kulcs. A megfelelő védekezés megválasztása – és az időben történő lépések megtétele – akár az eljárás megszüntetéséhez, vagy enyhébb minősítéshez is vezethet.