Dr. Csanádi Krisztián
ügyvéd
Összbüntetés
93. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket - törvényben meghatározottak szerint - összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően követte el.
(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre.
(3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.
(4) Nem foglalható összbüntetésbe
a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.
94. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát.
95. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszörös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.
(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
(4) Ha azt a szabadságvesztést, amellyel kapcsolatosan az elítéltet önhibájából eredően zárták ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, utóbb összbüntetésbe foglalják, akkor az elítélt az összbüntetésből sem bocsátható feltételes szabadságra.
96. § (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.
(2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leghosszabb tartamú.
Az összbüntetés szabályai a magyar büntetőjogban
A büntetőeljárások során előfordulhat, hogy egy elkövetőt több különböző ügyben is szabadságvesztésre ítélnek. Ilyenkor nem minden esetben kell az ítéleteket egymás után letölteni: a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság a büntetéseket összbüntetésbe foglalja. Ez jogi garancia arra, hogy a büntetések mértéke arányos maradjon, és az elítélt ne töltsön a szükségesnél hosszabb időt börtönben.
Mi az összbüntetés?
Az összbüntetés lényege, hogy több, külön ügyben kiszabott szabadságvesztést a bíróság egy közös büntetésbe olvaszt össze. Ennek feltétele, hogy az elkövető az összes bűncselekményt még az első ügyben hozott ügydöntő határozat kihirdetése előtt kövesse el (93. § (1)).
Összbüntetésbe csak olyan szabadságvesztések vonhatók be, amelyeket még nem hajtottak végre teljesen, vagy amelyeket az elítélt folyamatosan tölt (93. § (2)). Ha korábban felfüggesztett szabadságvesztést utólag végrehajtanak, az is beszámít végrehajtandóként.
Mi nem foglalható összbüntetésbe?
A törvény egyértelmű korlátokat állít:
-
a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
-
valamint a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés nem vonható össze (93. § (4)).
Az összbüntetés tartama
A 94. § kimondja: az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Ez azt jelenti, hogy az összbüntetés nem lehet kevesebb, mint:
-
a legsúlyosabb szabadságvesztés,
-
plusz a rövidebb büntetések egyharmada.
Ugyanakkor az összbüntetés tartama soha nem haladhatja meg a külön büntetések együttes tartamát. Ez egyensúlyt teremt a méltányosság és a büntetés szigorúsága között.
Az összbüntetés fokozata és a feltételes szabadság
A 95. § alapján, ha az ítéletek különböző fokozatúak (fegyház, börtön, fogház), az összbüntetést mindig a legszigorúbb fokozatban kell meghatározni. Három évnél hosszabb (vagy visszaesőknél két évnél hosszabb) összbüntetés esetén a fokozat szigorodhat, de a bíróság méltányosságból enyhíthet rajta.
A feltételes szabadságra bocsátás időpontját szintén a legszigorúbb szabályok alapján kell számítani. Ha bármelyik ítélet kizárta a feltételes szabadságot, akkor az összbüntetésből sem lehetséges.
Mellékbüntetések összbüntetés esetén
A 96. § szabályozza a mellékbüntetések sorsát. Ha több, azonos tartalmú mellékbüntetést (pl. járművezetéstől eltiltás, kitiltás, foglalkozástól eltiltás) szabtak ki, akkor a legszigorúbb vagy leghosszabb tartamú végrehajtása történik meg. A közügyektől eltiltás azonban nem vonható össze: több ilyen esetben mindig a leghosszabb tartam kerül végrehajtásra.
Az ügyvédi védelem szerepe az összbüntetésnél
Az összbüntetés megállapítása komoly szakmai feladat, amelynél minden apró részlet számít. Az ügyvéd szerepe itt az, hogy:
-
ellenőrizze, valóban fennállnak-e az összbüntetés törvényi feltételei,
-
érveljen a legsúlyosabb ítélethez képest arányos, de méltányos összbüntetés mellett,
-
valamint bemutassa azokat a körülményeket, amelyek alapján a bíróság enyhébb végrehajtási fokozatot állapíthat meg.
Egy hozzáértő védőügyvéd így akár jelentős idővel is lerövidítheti az elítélt börtönben töltendő éveit.
Összegzés
Az összbüntetés a büntetőjog egyik legfontosabb méltányossági eszköze: lehetőséget ad arra, hogy több szabadságvesztés ne mechanikusan összeadódjon, hanem arányos, egy közös büntetésben kerüljön megállapításra. Ez nemcsak az elítélt szempontjából előnyös, hanem a jogrendszer igazságosságát is szolgálja.